Mire utal, ha a vezető késik az állásinterjúról, sürgető mozdulatot tesz, kerüli a szemkontaktust, túl egyszerű vagy éppen etikátlan kérdéseket tesz fel, nem tud válaszolni a meghirdetett pozícióval kapcsolatos kérdésekre, rendezetlen az irodája? A LinkedInen megjelent írás szerint arra, hogy a leendő főnökkel gondok lehetnek, és hogy számunkra nem ez az ideális munkahely, csak tudni kell dekódolni ezeket a jeleket. Mennyire állja meg a helyét Heather Huhman karriertanácsadó listája? Egyáltalán lehetnek-e elvárásaik az álláskeresőknek a munkáltató igényeire szabott munkaerőpiacon? A HR Portal Füzér Gábort, az Assessment Systems Hungary vezető tanácsadóját, munkapszichológusát és Fülöp Zsuzsát, a ManpowerGroup Professional Team Leaderét kérdezte. 

 

Egy rossz főnök karriereket törhet derékba, így egy állásinterjún különösen érdemes arra figyelni, hogy milyen is lehet a leendő főnök (minden bizonnyal ő is jelen lesz az interjún).

Füzér Gábor, az Assessment Systems Hungary vezető tanácsadója, munkapszichológus a HR Portálnak kifejtette: Heather Huhman karriertanácsadó listája egyfajta üzenetként is felfogható: tudatosabban kell állást keresni és merjenek válogatni a pályázók a különböző állások között, ha a listán szereplő viselkedések közül bármelyiket tapasztalják a leendő főnök részéről.

– A visszautasításhoz nem szükséges magyarázatot fűzni, egyszerűen köszönjék meg a lehetőséget – húzza alá a szakember, aki örülne, ha ez a nézet elterjedne a magyar munkaerőpiacon. Tudniillik, ha nem tudja vagy akarja dekódolni ezeket a riasztó jeleket, a pályázó hosszú távon pórul jár – emeli ki Füzér Gábor. Mert bár lesz állása, egy, két vagy három év múlva rádöbben rossz döntésének következményeire, amely kihat majd teljesítményére. Ez pedig akár elbocsátáshoz vezethet, ami után még nehezebb elhelyezkedni – hangsúlyozza a megelőzés fontosságát a szakember.

Fülöp Zsuzsa, a ManpowerGroup szakembere úgy látja: minden ember autonóm ember, akinek joga van válogatni az állásajánlatok között, különösen, ha olyan szakmával bír, amelyből hiány van a munkaerőpiacon. A szakember szerint a kérdés inkább az, hogy mi alapján hozzuk meg ezt a nagy horderejű döntést. A pszichológushoz hasonlóan ő is úgy véli, megállja a helyét a brit karriertanácsadó felvetése. Fülöp Zsuzsa is azt tanácsolja a pályázóknak, írják össze az állás előnyeit és hátrányait, mielőtt elfogadnák az állást. A pályázat előtt érdemes végiggondolni, mit vár a jelölt az állástól. – Sok függ a munka helyszínétől, a pályázó életszakaszától, családi állapotától és előzetes elvárásaitól – magyarázza a szakember. Fülöp Zsuzsa úgy tapasztalja, hogy elvárásaink, az állásról kialakított belső kép gyakran befolyásolja a jelöltet a főnök, az állás megítélésénél, holott az nem mindig felel meg a valóságnak. Az állásinterjú utáni felfokozott állapotban például nem látunk tisztán, így érdemes egy kis időnek eltelnie a beszélgetés után, hogy meghozzuk a döntést. A részletek kitisztulásához gyakran egy hét is kell.

Egy felmérés szerint öt főnökből egy nem túl jó vezető, negyedük pedig kifejezetten rossz. Így a főnökökről elmondható, hogy hatvan-hetven százalékuk nem végzi jól a munkáját. Így még inkább felértékelődik a rossz főnökre utaló jeleket felvonultató lista jelentősége. Nézzük meg, mennyire állja meg a helyét Heather Huhman karriertanácsadó listája a HR Portál szakértői szemében.

 

1. Késés

Az első intő jel, ha a leendő főnök késik az állásinterjúról, és arról nem is szól előre. A brit karriertanácsadó szerint ez azt jelentheti, hogy nem értékeli nagyra a jelentkező idejét, és hogy rosszul bánik az idővel. Sőt még az is lehet, hogy ez annak a jele: nem szereti a munkáját.

Fülöp Zsuzsa úgy látja, ha a jelölttől precizitást várnak el a munkáltatók, akkor mutassanak példát, különösen ha olyan állásról (pl. könyvelő) van szó, ahol ez kritérium. A nemzetközi cégeknél gyakran elhúzódnak a megbeszélések, így a késésnek nem feltétlenül van köze az álláskeresőhöz – véli a szakember. Ha elnézést kér a késésért a vezető és magyarázatot ad arra, lépjünk túl rajta. Akkor sem kell különösebb következtetéseket levonni pusztán ebből, ha nem magyarázza meg a késés okát – ezt már Füzér Gábor mondja, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az időmenedzsmenttel gyűlt meg a baja a vezetőnek, vagy rajta kívül álló okból (meeting, konferenciahívás stb.) késett.

 

2. Rossz testbeszéd

Rossz jel, ha a főnök folyamatosan az óráját nézegeti, kerüli a szemkontaktust, mert az valóban érdektelenségre utalhat – mondják az általunk megkérdezett szakemberek. A munkapszichológus szerint azonban nem szabad elfeledkezni az állásinterjú levezetéséhez szükséges szociális készségekről, módszerekről. Ha a vezető nincs ezek birtokában, könnyen viselkedhet a fent leírtak szerint. Ez állhat a háttérben, folytatja Füzér Gábor, ha a főnök nem nagyon szólal meg interjún, zavarban van stb. Akármi is az oka az ilyen viselkedésnek, a pszichológus az intő jelek között tartja számon, miként Fülöp Zsuzsa is.  – Sok cég nem alkalmaz HR-est, így könnyen előfordulhat a fenti szituáció – utal a készségek hiányára. A ManpowerGroup szakértője számos példát sorolt fel, milyen hibákat követnek el a szakmai vezetők az interjúztatás alatt. Mindennapos a szubjektív értékelés, a szemkontaktus hiánya vagy éppen a túlzott szemkontaktus, a rossz testhelyzet, gesztusok, (hajpiszkálás, sürgető kézmozdulat, tollpiszkálás), csörgő mobil. Ezek mind-mind negatív (érdeklődés hiánya, sürgetés, számonkérés) információt hordoznak, amelyet vagy dekódol az álláskereső, vagy nem, de a többség bizonyára nem veszi jó néven, így érdemes ezekre ügyelniük a vezetőknek, interjúztatóknak. Fülöp Zsuzsa úgy látja: ahhoz, hogy a megfelelő következtetéseket tudjuk levonni a testbeszédből, fontos a szavakra is odafigyerlnünk. Önmagában ugyanis ezek közül egyik tényező sem utal arra, hogy rossz főnökkel, vagy munkahellyel van dolga az álláskeresőnek.

 

3. Etikátlan kérdések

A karriertanácsadó szerint tapasztalatlanságra, információhiányra utal az etikátlan kérdések feltevése. A HR Portal által megkérdezett szakemberek számára is egyértelmű, hogy a serpenyő melyik oldalára kerül az a főnök, amelyik az állásinterjún például a vallási hovatartozásunk, pénzügyi helyzetünk, családi állapotunk iránt érdeklődik. Ilyen munkahelyre nem érdemes bekerülni, mert folyamatosan ki fogják játszani a törvényeket, nem számíthatunk jogbiztonságra. Fülöp Zsuzsa tapasztalatai szerint diszkriminatív kérdések nem igazán hangzanak el nagy cégek interjúin, mert ott kínosan ügyelnek az uniós direktívák és jogszabályok betartására.

 

4.Túl egyszerű kérdéseket tesz fel

A brit karriertanácsadó szerint az egyszerű kérdések érdektelenségről, közönyről árulkodnak. A főnököt nem érdekli az igazi tudásunk, tapasztalatunk. Ha kíváncsi lenne, olyan kérdéseket tenne fel, amelyek megválaszolása közben megcsillanthatjuk szaktudásunkat.

Füzér Gábor nincs meggyőződve ennek a magyarázatnak a helyességéről. Szerinte könnyen lehet, hogy egyszerűen a főnök személyiségével, képességeivel van inkább összefüggésben. A humánerőforrás-menedzsment egy külön szakma a maga fortélyaival, technikáival. Interjúztatási ismeretek híján is lehet valaki jó főnök, a kérdés csak az, mi együtt tudunk-e dolgozni egy ilyen vezetővel – fordítja meg a kérdést a pszichológus.

Fülöp Zsuzsa azonban Heather Huhman-nel ért egyet, mert gyakran tapasztalja, hogy a kiválasztási procedúra csak látszat vagy épp piackutatás, megvan már az ember az adott pozícióra. Szerinte érdemes tehát valamilyen hátsó dologra gyanakodniuk az álláskeresőknek, ha túl egyszerű kérdésekkel találkoznak.

 

4. Nincs világos jövőképe a cégről

Rossz jel, ha a leendő főnökünk nem igazán tudja elmondani, hogy milyen a cégnél a kultúra, mi a vállalat küldetése. Ez abba az irányba mutathat, hogy nem igazán tudja, mi folyik a vállalkozásnál. Mindkét szakember elismeri ennek a jelnek a jelentőségét. Egy vezetőnek ugyanis maximálisan tisztában kell lennie a cég kultúrájával, küldetésével, céljával.

– Miként ítéli meg helyesen az emberek teljesítményét egy vezető, ha nem tudja, ki milyen feladatot lát el, milyen munkaköri kritériumoknak kell megfelelnie? Hovatovább így motiválni sem tud. Így a dolgozó nem azt fogja kapni a munkáltatótól, amire számít, ami szintén felmondáshoz vezethet – vizionálja a pszichológus. Ha tehát ezt tapasztalja egy álláskereső, mindenképp gondolkodjon el, akar-e egy ilyen cégnél dolgozni.

 

5. Rendezetlen iroda

Nem érdemes mellébeszélni, a rendetlen, papírhegyekkel körülvett, zsúfolt iroda visszatetszést kelt mind a leendő munkavállalókban, mind a potenciális ügyfelekben és azt sugallja: a főnök nem tudja kontroll alatt tartani a dolgait, és csapatát sem tudja összefogni – véli a karriertanácsadó. Füzér Gábor szerint ez szintén nem  olyan tényező, ami miatt azonnal sarkon kellene fordulnia a pályázónak. Ha viszont ez társul még tíz másik negatív tényezővel, akkor kereket kell oldani. Hiszen a káosz nem feltétlen zárja ki azt, hogy a főnök kiváló csapatjátékos, együttműködő, empatikus, rugalmas ember legyen – magyarázza a pszichológus. Tehát nem kell rögtön elítélni azokat a vezetőket, akik nem adnak annyira a környezetükre, a külsőségekre, illetve kissé szétszórtak.

Fülöp Zsuzsa kiemelte: a munkakörnyezet számos fontos információt hordoz magában, csak tudni kell, mit figyeljünk. Az irodába belépve megismerhető a cég helyzete, küldetése (vagy éppen annak hiánya), a munkatársak viszonya, a munkáltatói márka értéke stb. Sokat elárul a cégről és az ott uralkodó viszonyokról, miként beszélnek egymással és főnökükkel a dolgozók. Szintén fontos megnézni, a cég arculata, csapata, termékei, eredményei, sikerei visszaköszönnek-e valamilyen módon a környezetben (például képek formájában). Ebből ugyanis megtudható, mennyire büszke a cég termékeire, dolgozóikra, mennyire becsüli meg őket, vagyis ez a cég jó munkahely-e – sorolja a kulcsfontosságú jeleket a Manpower szakembere. A munkakörben dolgozó munkatársak megjelenése az állásinterjún szintén előre jelzi a munkahely értékét, hangulatát, megmutatja érdeklődésük meglétét avagy hiányát, illetve azt, hogy számít-e a dolgozók véleménye.

 

7. A fluktuációt firtató kérdés megválaszolásának megtagadása

A szakemberek abban is egyetértenek, hogy nyugodtan rá lehet kérdezni az utolsó munkatárs távozásának okára. Ha azonban a vezető nem hajlandó megválaszolni a kérdést, érdemes arra gyanakodni, hogy az a cég nem túl jó munkahely, ugyanis túl nagy lehet a fluktuáció. Füzér Gábor rendkívül furcsállná a jelölt helyében e kérdés megválaszolásának visszautasítását és további kérdésekkel jutna közelebb az igazsághoz.

 

8. Nem tud válaszolni a meghirdetett pozícióval kapcsolatos kérdésekre

Heather Huhman szerint, ha a vezető nem tud válaszolni a meghirdetett pozícióval kapcsolatos kérdésekre, abba az irányba mutathat, hogy nem igazán érdekli a csapata munkája, nem foglalkozik azzal. Az Assessment Systems Hungary vezető tanácsadója szerint ez ugyanaz a kategória, mint a cégről hiányos információkkal rendelkező főnök. Vagyis ha ilyen főnökkel kerülünk szembe egy állásinterjún, nem érdemes arra további időt fecsérelni. – Ha egy főnök ezen információknak nincsen birtokában, nem tudja, hogy kit is keres valójában. Egész egyszerűen szimpátia alapján fog választani, vagy ami még rosszabb – állítja a pszichológus -, saját profiljához hasonló embert vesz fel az adott munkakörhöz szükséges képességektől, szaktudástól függetlenül. Ha a pályázó az intő jeleket figyelmen kívül hagyja és belép a céghez, nem fog tudni jól teljesíteni, mivel nem tudják, mit is kérhetnek rajta számon, így egyéb, nem szakmai tényezők fognak szerepet játszani az ő megítélésében – magyarázza a szakember.

Fülöp Zsuzsa szerint ennek két oka lehet. Az egyik, hogy egy HR-essel van dolgunk, aki nem mélyedt el az adott szakmában (pl. szoftverfejlesztés). A másik magyarázat azonban már kevésbé fest előnyös képet a cégről. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a vezető azért nincs tisztában a meghirdetett pozíció paramétereivel, mert újonnan alakult munkakörről van szó, vagy egész egyszerűen nem veszi azt komolyan. Utóbbi esetben ezt a dolgot intő jelként kell számon tartani.

 

9. Nem tudja elmondani, hogyan tudna a jelentkező bepasszolni a szervezetbe

Ha a főnök nem tud célokat felsorolni a jelentkező számára, miután felvették, akkor ez azt jelentheti, hogy ez az állás nem prioritás számukra, nem foglalkoznak az ott dolgozókkal.

– A kilencedik jel alapján sem lehet valakire ráhúzni a rossz főnök jelzőt. Számos tényezőn múlik az illető beilleszkedése, és ne feledkezzünk meg a csoportdinamikáról sem – figyelmeztet a pszichológus. Fülöp Zsuzsa szerint ennek több oka is lehet: például a kialakulatlan munkakör, a már említett piackutatás, mert már megvan az emberük, vagy éppen a fejben már egy másik cégnél dolgozó vezető.

 

+1 tipp

Az Assessment Systems Hungary vezető tanácsadója szerint érdemes a megérzéseinkre hallgatni és átgondolni az állásinterjúk előtt, milyen embertípusok nem passzolnak hozzánk, ki az, akivel nem tudnánk együtt dolgozni. Ha pedig épp egy ilyen típusú főnök nyújt nekünk kezet az állásinterjún, gondoljunk arra, hogy nem biztos, hogy nekünk ott a helyünk. (Ez persze könnyen fordulhat negatív előítéletbe és így lehet kontraproduktív is – az Out Of Office megjegyzése.)

 

Összefoglalva, számos tényező inti óvatosságra a pályázókat, de tudni kell értelmezni ezeket a jeleket és tisztában lenni a kép összetettségével. Nem kell mindennek jelentőséget tulajdonítani, de egy fontos jelet sem szabad elbagatellizálni. A jó helyzetfelismeréshez nem árt egy jó adag élettapasztalat, emberismeret és az egészséges önértékelés sem.

 

Forrás: hrportal.hu