Hogyan juthatunk el az elégedetlenek népes táborából a boldog emberek közé? Fejlesszük magunkat! A stabil önbizalom egyik alapja ugyanis az, ha tudjuk magunkról: igazán kiválóan értünk valamihez. De mi ez a tevékenység? Vagy ha még nem találtunk rá, akkor mi lehetne az? Jó hír, hogy mindegyikünkben ott rejlik a képesség arra, hogy kiválóvá fejlődjünk és csúcsra járassuk teljesítményünket az életünk minden terén.

 

Találjuk meg igazi helyünket!

Az egyik legfontosabb feladatunk rátalálni arra az állásra vagy foglalkozásra, amelyet mintha csak nekünk találtak volna ki, és szívvel-lélekkel vessük bele magunkat abba a tevékenységbe. Ezt arról is felismerhetjük, hogy nem tudjuk élesen elhatárolni, hol végződik a munkánk, és hol kezdődik a szórakozás.

Egy gyors teszt, hogy jelenleg a megfelelő állásban dolgozunk-e! Gondoljuk végig a következőket!

1. Tovább dolgoznánk-e a jelenlegi állásunkban, ha holnap egymillió forintot nyernénk a lottón?
Ha az első dolgunk az lenne, hogy kilépünk, akkor egyértelműen nem a megfelelő munkakörben dolgozunk.

2. Mennyire figyeljük az idő múlását, miközben dolgozunk?
Azok az emberek, akik ki nem állhatják a munkájukat, folyton az órára pillantgatnak.
 Akik élvezik munkájukat, csupán azért tekintenek néha-néha az órára, hogy megnézzék, mennyi idejük maradt még egy-egy feladat elvégzésére.
Amikor örömteli alkotással töltjük időnket, gyakran nem követjük nyomon az idő múlását. Nem tudatosul bennünk az éhség, a fáradtság, a szomjúság sem. Higgadtnak, világos gondolkodásúnak, mégis mámorosan jókedvűnek érezzük magunkat.
Ez az úgynevezett flow, vagy áramlás-élmény. Amikor átéljük, akkor agyunk endorfint, azaz természetes boldogsághormont termel, és emiatt nagyon elégedettnek és energikusnak érezzük magunkat. Éljük át minél többször ezt az állapotot!

Határozzuk meg kulcskompetenciáinkat!
Ez egy egyszerű, ám nagyon hatékony módszer. A jelenlegi pozíciónkat bontsuk fel a betöltéséhez szükséges kulcskompetenciákra. Ez egyébként sok vállalati értékelő rendszer alapja is egyben, lehet, hogy előttünk sem ismeretlen. Annál könnyebb lesz összeállítanunk, ráadásul ezt senki más nem fogja látni, így a saját érdekünkben legyünk teljesen őszinték.

A kulcskompetenciák azt jelentik, hogy bizonyos tudás, képesség és készség nélkül az adott munkakör nem látható el teljeskörűen. Ez lehet végzettség, szakmai gyakorlat, vezetői képesség, empátia, precizitás, jó kommunikációs érzék… és így tovább. Ha jelenleg karriergondokkal küzdünk jelenlegi munkakörünkben, minden bizonnyal valamelyik kulcskompetencia terén fejlődésre lenne szükségünk.

Így kezdjünk hozzá: munkánkat bontsuk alkotóelemeire, vagyis az elvégzéséhez szükséges alapkészségekre, és 1-10-ig terjedő skálán értékeljük ki hozzáértésünk szintjét.

Ha például az értékesítésben dolgozunk, akkor kulcskompetenciáink közé tartozhat a potenciális vevők felkutatása, a bizalmas vevőkapcsolat megteremtése, a problémák meghatározása, a megoldások kidolgozása, a kifogások megválaszolása, az ügylet megkötése, illetve a viszonteladások és ajánlások kérése az elégedett vevőknél. Ha a kulcsterületek bármelyikén gyengén teljesítünk, az végzetes lehet mind a sikereink, mind a megélhetésünk szempontjából.

TEENDŐK:
Kutassuk fel, hogy milyen tevékenységekben leltük örömünket 7 és 14 éves korunk között. Ez gyakran előrejelzi az irányultságot, hogy mivel kellene foglalkozunk felnőttkorunkban.
 Még ma határozzuk el, hogy kiválóvá fejlesztjük magunkat a választott tevékenységünkben. Tűzzük ki ezt célként, készítsünk tervet a megvalósítására, és minden nap munkálkodjunk a megvalósításán. Hívjuk segítségül ezt a cikket.
 Határozzuk meg azokat a munkaköröket vagy munkánk egyik területét, amelyekben a leginkább örömünket leljük. Ezekre fókuszáljunk.
 Vizsgáljuk meg, melyek voltak eddigi pályafutásunk során a könnyedén elsajátítható és könnyűszerrel megvalósítható tudnivalók és tevékenységek. Igyekezzünk időnk minél nagyobb részében ezekkel foglalkozni.
 Azonosítsuk be kulcskompetenciáinkat, és egy 1-10-ig terjedő skálán értékeljük magunkat mindegyik területen. Ne feledjük, hogy a sikerszintet az a kulcsterület határozza meg, amelyen a leggyengébb képességekkel rendelkezünk.
 Határozzuk meg azt a konkrét készséget, melynek következetes és kiváló alkalmazása a legerőteljesebb pozitív hatást gyakorolhatná a karrierünkre.
 Dolgozzunk ki egy folyamatos képzési tervet önmagunk számára, és kötelezzük el magunkat szakértelmünk lankadatlan gyarapítása mellett.
 Határozzuk meg, mely eredményeinkért hajlandók a legtöbbet fizetni munkaadóink, és tegyünk érte, hogy minden egyes nap többet és jobbat nyújtsunk ezen a téren – mind mennyiségi, mind minőségi értelemben.

Ne feledjük: minden készség tanulható és fejleszthető. Gondoljuk át, a nap melyik szakában tudunk tanulni. Amikor kocsiban ülünk, hallgathatunk hangfelvételeket, előadásokat, idegen nyelvű kifejezéseket. Keljünk egy órával hamarabb, vagy az esti tévézés helyett olvassunk és jegyzeteljünk ki egy-egy szakirodalmi munkát, ami előbbre viszi tudásunkat. Jövedelmünk egy részét forgassuk vissza önképzésbe. Rajtunk kívül senki mástól nem várhatjuk boldogulásunkat, tegyünk hát érte minél előbb!

 

Forrás: www.profession.hu