A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének felmérése szerint hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány. Összehasonlításképpen: Európában a magánvállalkozók száma körülbelül 30 millióra tehető, ami az összes foglalkoztatott mintegy 15 %-a. Figyelembe véve azt, hogy a kis- és középvállalkozások sikere jelenti a gazdasági növekedés motorját, a magyar fiatalok alacsony vállalkozói hajlandósága komoly utánpótláshiánnyal fenyeget. Takács Krisztián, a FIVOSZ uniós nagykövete, a Business Telecom Kft. alapító ügyvezetője szerint a sikeres példák bemutatása és a gyakorlati útmutatás erősítése lendíthet legtöbbet az új vállalkozói generáció kinevelésén.

A magyar kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági szinten központi szerepet játszanak a bevételek megtermelésében, a közteherviselésben, a munkahelyteremtésben és a fogyasztásban egyaránt. Az állam arra kényszerül, hogy fokozatosan kivonuljon korábbi gondoskodó szerepéből, így mind a gazdasági növekedés biztosítása, mind az egyén boldogulása egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állampolgárok által önerőből megteremtett keretekre és forrásokra. „Mindez hosszú távú társadalmi- gazdasági folyamatok eredménye, de a változást az utóbbi évek gazdasági válsága jelentősen felgyorsította” – vázolja Takács Krisztián. „Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a fiatalok vállalkozókedvének javítása nélkül a nemzeti jövedelmet megtermelő utánpótlás nem látszik biztosítottnak.”

Hiányzik a gyakorlati üzletvezetési tudás

A FIVOSZ tapasztalatai szerint az alacsony vállalkozási hajlandóságot a fiatalok – még az üzleti tanulmányokat folytatók is – leggyakrabban a sikeres hazai példák és a gyakorlati útmutatás hiányával indokolják. Véleményük szerint szinte csak elméleti oktatást kapnak: a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek, vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét.

A tőkehiány probléma, de a pszichés gátakat sokkal nehezebb áttörni

Másodszor a fiatalok a tőkehiányt említik leggyakrabban, de válaszaikból és a velük folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik, és akár kényelemből, akár félelemből, de nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után. A FIVOSZ azért rendezi meg idén is, immár negyedik alkalommal a Fiatal Vállalkozók Hetét november 14-20. között, hogy az ország gazdasági utánpótlás-nevelésében kulcseseménynek számító konferenciasorozattal a fiatalok széles rétegeit segítse hiteles információkkal és ihletet, önbizalmat adjon nekik, felvonultatva az ország legelismertebb vállalkozóit és szakembereit, akik személyesen osztják meg tapasztalataikat a jövő reménységeivel.

Takács Krisztián – akinek kisvállalkozásból lett sikeres alternatív távközlési cége és a tőzsdei aspiráns BTel irányításában szerzett tapasztalatait előadóként rendszeresen megosztja a FIVOSZ rendezvényein – számos hasonló példával találkozott. „A forráshiány nagyon erős érv, amivel nem lehet vitatkozni, de sokan már azelőtt feladják, hogy az anyagi kérdések egyáltalán felmerülnének” – véli Takács. „Ezért annyira fontos a FIVOSZ tapasztaltabb tagjainak hozzájárulása, mind a motiváció, mind a gyakorlati útmutatás terén. A célunk, hogy a fiatalok higgyék és érezzék: Magyarországon igenis lehet sikeres, növekvő, átláthatóan és felelősséggel irányított vállalkozást építeni”.

A vállalkozókedv erősíthető

A vállalkozókedv növelésének elősegítése céljából – a pozitív példák, sikeres hazai megoldások elterjesztése mellett – kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik. „Éppen ezért van szükség olyan sikeres életutak bemutatására, mint amilyet Krisztián is magáénak tudhat” – mondta Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke, aki maga is fiatal vállalkozó.

Az új vállalkozói kultúrát meghonosító és megerősítő szervezetek, mint a FIVOSZ, és vele a piaci szereplők, mint üzleti mentorok támogatása a jövőben minden eddiginél nagyobb szerepet kap a jövő fiatal vállalkozóinak motiválásában és kinevelésében. A rendelkezésre álló tudás megosztását, illetve a tapasztalatcserét a FIVOSZ speciális eszköz- és feltételrendszer biztosításával, valamint az említett Fiatal Vállalkozók Hete keretében is igyekszik segíteni. A tagság széles köre, a hazai és nemzetközi rendezvények, a képzések és felsőoktatási együttműködések révén útjukra indított kezdeményezések jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozókedv akadályai elgördüljenek a fiatalok útjából.