A politikusi pályánál magasabb presztízsű a tanári hivatás, felelősségteljes és társadalmilag hasznos munkakör, de ehhez képest jelentősen alulfizetett – ezt gondolják a pályaválasztás előtt álló fiatalok.

Nehézségekbe ütközik a természettudományos tanári pálya vonzóvá tétele, nem megoldott a tanárok szakmai továbbképzése és alábbhagyott a diákok korábban általánosnak nevezhető érdeklődése is a természettudományok iránt. A Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete, a Kutató Tanárok Országos Szövetsége és a Kutató Diákok Országos Szövetsége egy éve úttörő megállapodást jelentett be.

A szervezetek közösen keresik a megoldást a természettudományok oktatásának egyes problémáira Magyarországon. Az Amgen Alapítványtól kapott támogatás révén a csoport az előző évben mélyreható elemzést végzett e kérdések tekintetében. Kidolgoztak egy kreatív, ám gyakorlati elemeket sem nélkülöző, lehetséges stratégiát arra, hogyan lehetne növelni a természettudományos tantárgyat oktató tanárok számát Magyarországon.

Drámai csökkenés

A természettudományos tanár szakokra jelentkezők aránya drámaian lecsökkent az utolsó tíz évben. Ennek következtében voltak olyan évfolyamok, ahol az országban összesen 5 fő alatti volt a kémia, fizika vagy biológia tanárszakon végzők száma. Mindez már rövid távon is azt jelenti, hogy az ilyen szakos tanárok keresletét nem fedezte a munkaerőpiacon megjelenő kínálat.

Ezt a képet némileg árnyalja, hogy jelentősen megnőtt – az eredetileg főiskolai oklevéllel rendelkező tanárok között – az ilyen irányú egyetemi végzettséget levelező tagozaton megszerzők száma. Ez azonban valójában nem új tanárok megjelenését jelenti, hanem a már tanárként dolgozók egyfajta továbbképzését.

Az ok: a bolognai rendszer bevezetése

A természettudományos tanár szakokra jelentkezők alacsony számának egyik oka a bolognai rendszer bevezetése a tanárképzésben – derült ki a kutatásból. A bolognai rendszerben két lépcsőben szerezhetnek egyetemi végzettséget a hallgatók. A tanár szakosok esetében ez úgy működött, hogy a fő szakjuknak számító alapszakra (például kémia vagy biológia alapszak) jelentkeztek, majd e három éves képzés alatt kellett eldönteniük, hogy kutatói vagy tanári irányba folytatják-e a második lépcsőben.

 

A kutatói pálya messze vonzóbbnak tűnt az egyetemisták számára, így ebben a képzési formában azok is meggondolták magukat, akik eredetileg lehetségesnek tartották, hogy tanár szakon végezzenek. Így összességében tulajdonképpen nem is léteztek – az alapképzés szintjén – tanári szakok. Ez a hiányzó kínálat véleményünk szerint jelentősen csökkentette a tanárképzésre jelentkezést fontolgatók ezirányú hajlandóságát.

Jelentős javulást eredményezhet a 2013/14-es tanévtől bevezetésre kerülő új típusú tanárképzés egységes, egylépcsős rendszere – állapította meg a felmérés. Emellett van egy másik tényező, mely vonzóvá teheti a pedagógusi pályát, mégpedig az, hogy a tanárképzés azok közé a szakok közé tartozik, amelyekre jelentős számban lehet teljesen állami finanszírozású képzésekre jelentkezni.

A projekt során nyári tábort is szerveztek, illetve tanárinterjúkat készítettek, amelyek azt támasztják alá, hogy nem egészen jól működik a frissen munkába állt tanárok pályára állítása. A régebb óta tanító tanárok fő gondja azonban a túlterheltség.

A média szerepe is jelentős

A diákok pályaválasztási motivációinak vizsgálata kimutatta, hogy a döntést befolyásoló hatások között elsősorban saját szándékukat és szüleik véleményét, másodsorban a felsőoktatási intézmény hírnevét, valamint az interneten és a médiában található információkat tartják lényegesnek.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a diákok pályaválasztását a kereseti lehetőségek mellett jelentősen befolyásolja az is, hogy biztos állásuk legyen, és hogy választott szakmájuk tehetségüknek megfelelő legyen. A döntésükhöz hiányzó információk közül leginkább a hazai és külföldi munkavállalási és kereseti lehetőségeket, valamint a saját képességeik és a választott szakma pontos ismeretének hiányát említették.

Arról is megkérdezték a diákokat, hogy véleményük szerint miért választják kevesen a tanári hivatást ezekben a tantárgyakban. A válaszok között kiemelt jelentősége volt annak a véleménynek, hogy a természettudományt tanító tanároknak rendkívül sok munkát kell végezniük szakmájuk társadalmi megbecsültségéhez képest. Az is kitűnik a válaszokból, hogy a diákok szerint e tantárgyak (fizika, kémia, biológia) jóval kevésbé kedveltek közöttük más tantárgyakhoz képest. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a tanári hivatás felelősségteljes és egyúttal társadalmilag hasznos munkakör, de ehhez képest jelentősen alulfizetett is.

Orvos, mérnök, jogász

A diákoknak 17 szakmát rangsorolniuk is kellett társadalmi presztízsük alapján. A véleményekből a dobogós helyezések és a sereghajtók egyaránt nagyon nyilvánvalóak voltak. A három legelismertebb hivatás szerintük az orvos, a mérnök és a jogász szakma.

A legkisebb presztízzsel a szolgáltatói munka mellett a politikusok tevékenysége rendelkezik. A tanári hivatás e rangsorban a középmezőnyhöz tartozik, ugyanakkor a diákok szerint a nyelvtanárok, megelőzik némileg a fizika, kémia és biológiatanárokat e rangsorban.

Az elemzés szerint a diákokhoz nem klasszikus marketingeszközökkel, hanem jóval inkább megfelelő pr-stratégiával kell eljuttatni azt az üzenetet, hogy a természettudományos tanári hivatás társadalmilag rendkívül hasznos és alapvetően megbecsült tevékenység.

Forrás: Profession.hu