Nagyobb volt a közfoglalkoztatás hatása a foglalkoztatási adatokban, mint azt korábban hihettük, a harmadik negyedévben az egy évre visszatekintő foglalkoztatottság-bővülés kétharmadát ez magyarázza. Kiderült, a KSH a foglalkoztatottsági adatok alapját képező munkaerő-felmérés során vizsgálja a közfoglalkoztatás adatait is, ami eltér attól, amit az eddigi egyetlen rendszeres statisztikából tudtunk.

A gazdaság állapotával szemben

Ebben az évben meglódulni látszott a foglalkoztatás, az előző évihez képest minden negyedévben rendre 70 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottság a 15-74 éves korcsoportban, ami különösnek tűnhet annak fényében, hogy a magyar gazdaság az első három negyedévben éppen recesszióban volt. Vagyis a foglalkoztatás alakulása ellentétesen mozog a gazdasági ciklus alakulásával. Ugyan a legutóbbi adatok szerint a foglalkoztatás bővülése az őszi hónapokkal megállt.

Amikor legutóbbi cikkünkben választ próbáltunk keresni a kérdésre, akkor két dolgot találtunk:

1) A KSH másik munkaügyi statisztikája, ami eltérő módszertannal készül, éppen ellenkező képet mutat, hosszú távon jobban együtt mozog a gazdasági ciklusok alakulásával,

2) az akkor rendelkezésre álló adatok azt mutatták, nem a közfoglalkoztatás áll az eltérés és a foglalkoztatás bővülésének hátterében, és hogy valójában mi állhat, azt a módszertani eltérések miatt nehézkes felfejteni.

Így a kérdés, kérdés maradt: mitől bővült a foglalkoztatás januártól szeptemberig?

 

Picture 3

Mégis a közfoglalkoztatás

A KSH legújabb, szerdán megjelent tájékoztatása szerint a foglalkoztatás “növekedésben elsősorban a közfoglalkoztatás kiterjesztése játszott szerepet”. Ezek szerint mégis a közfoglalkoztatásban kell keresnünk a választ, legalább részben.

A Portfolio.hu kérdésére a KSH rendelkezésre is bocsátotta az állítást alátámasztó adatokat. Ezek az adatok azért is fontosak, mert eddig csak arra volt lehetőségünk, hogy két, módszertanilag eltérő statisztikából származó adatokat vessünk össze. A mostani közfoglalkoztatási adatok viszont ugyanazzal a módszertannal készültek, mint a foglalkoztatottság használatos adatai, a KSH pedig ezt is vezeti már 2008 óta, de most először áll rendelkezésünkre.

Ezekből kiderül, a második negyedévről a harmadik negyedévre nem stagnált, hanem bővült a közfoglalkoztatás, az előző év azonos időszakához képest pedig 52 ezer fővel volt több közfoglalkoztatott. A munkaerőfelmérés (MEF) adatai szerinti közfoglalkoztatás szintje a bázisnak számító korábbi években is más volt, mint azt az intézményi statisztikai adatokból tudtuk. Itt fontos megjegyezni, hogy a munkaerőfelmérés és az intézményi statisztika módszertana, definíciói eltérnek egymástól lásd keretes írásunkat).

 

Picture 5

 

Idén a MEF adatai magasabb, a korábbi években alacsonyabb közfoglalkoztatotti létszámot mértek, e kettőből adódik, hogy a foglalkoztatottság adataiban nagyon is látszik a közfoglalkoztatás kiterjesztésének hatása ebben az évben.

Ugyanakkor, ha az alábbi ábrára pillantunk, akkor megállapíthatjuk azt is, hogy bár szerényebb mértékben, de a foglalkoztatás a közfoglalkoztatás nélkül is bővülés felé mutat. A közfoglalkoztatás tehát nem magyarázza teljes mértékben a foglalkoztatás bővülését, de nagyobb részben, mint azt korábban tudhattuk. Az viszont most már bizonyosan nem mondható el (nem csak az intézményi statisztika szerint), hogy a versenyszektor foglalkoztatása a válság előtti szinten lenne. 2012 harmadik negyedévében 2008 harmadik negyedévéhez képest közfoglalkoztatás nélkül még közel 80 ezer fős foglalkoztatottság különbség van.

 

Picture 6

 

A KSH rendelkezésünkre bocsátott adataiból kiderül az is, ebben az évben a leginkább hátrányos helyzetű régiókról (Észak-Kelet Magyarország) a közfoglalkoztatás kiterjedt, a növekedés elsősorban az Észak-Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon bevezetett Start-munka programoknak köszönhető.

Kiderül továbbá, hogy a harmadik negyedévben 120 ezer fő közmunkás fele volt munkanélküli egy évvel korábban, fele viszont dolgozott. A munkanélküli ellátások szigorításával (2011 szeptembere óta maximum 3 hónapig járhat a legfeljebb minimálbér összegű álláskeresési járadék) a közfoglalkoztatottakon belül tovább emelkedhet azok aránya, akik korábban dolgoztak, nem a segélyrendszerből vagy teljes inaktivitásból kerültek bele.

 

Picture 9

 

Hol tartunk a válság ledolgozásával?

A most rendelkezésre álló közfoglalkoztatási adatokkal korrigálva a foglalkoztatottsági adatokat már reálisabb képet rajzolhatunk arról, hol tart a foglalkoztatottság válságot követő kilábalása.

A teljes foglalkoztatottság adatai azt mondanák, hajszálnyival már túljutottunk a 2008-as szinten, de a létszám-kereset intézményi statisztikák a létszám apadását jelzik. A közfoglalkoztatással korrigált foglalkoztatottsági adatok szerint a helyzet valahol a kettő között van, jelenleg majdnem 2%-kal marad még el a foglalkoztatottság a 2008-astól. A kilábalás pedig láthatóan belassult.

 

Picture 8

 

Forrás: portfolio.hu