„Könnyű neked, te még fiatal vagy!” – hallhatjuk idősebb családtagjainktól, munkatársainktól a közhelyet, gyakran a munkavállalással kapcsolatban is. Valóságtartalma azonban mára kezd kikopni, mert egyre jobban zárul az olló a fiatalok és a középkorúak elhelyezkedési lehetőségei között. Jelenleg mintegy ötmillió munkanélküli fiatal van az EU-ban.

A gazdasági válság előtt, 2008 elején négymillióan voltak állás nélkül a 15–24 év közötti korosztályból, tehát a visszaesés eredménye további egymillió állás nélküli fiatal. Ez a munkaerőpiacon lévő összes fiatal mintegy 20%-a. A fiatalokat minden EU-tagállamban érintette a munkanélküliségi ráta emelkedése, néhány országban különösen aggasztó a helyzet: Litvániában a 30 %-ot, Észtországban, Lettországban és Spanyolországban a 40 %-ot is meghaladta a fiatalkori munkanélküliség. Ráadásul a Baltikumban a 2008-ashoz képest átlagosan háromszorosára nőtt ez az adat. Szerencsére van jó példa is, de sajnos csak egy: Németország, ahol a válság ellenére javítani tudtak a fiatalok helyzetén.

Hazánkban a ráta 25%, ami 5%-kal magasabb a válság előtti értéknél. Jó hír viszont, hogy 2010-ben már csökkenés mutatkozott, ami Magyarországon kívül csak néhány nyugat-európai országban volt megfigyelhető.

Hazánkban a munkanélküliségi ráta 25%, ami 5%-kal magasabb a válság előtti értéknél. Jó hír viszont, hogy 2010-ben már csökkenés mutatkozott, ami Magyarországon kívül csak néhány nyugat-európai országban volt megfigyelhető.

A válság leginkább az alacsony képzettségűeket sújtotta, mintegy 8%-os növekedést produkálva 2008 elejéhez képest, legkevésbé pedig a magasabban képzett fiatalokat érintette. Azok a fiatalok, akiknek nincs munkájuk, tanulmányokat sem folytatnak és képzésben sem vesznek részt (NEETek), különösen veszélyeztetett részét képezik a társadalomnak.

Kevés a vállalkozó

A fiatal- és középkorú munkanélküliek számát csökkentené, ha vállalkoznának. Ehhez viszont vállalkozókedvüknek jelentősen növekednie kellene. Európában a magánvállalkozók száma körülbelül 30 millióra tehető, ami az összes foglalkoztatott mintegy 15 %-a. Miért kezd ilyen kevés európai polgár önálló vállalkozásba? 2009 végén felmérést készítettek e kérdés megválaszolására, valamint abból a célból, hogy megtudják, mit gondol gondolnak az európaiak a vállalkozókról. A 283. Eurobarométer gyorsjelentés – Vállalkozó kedv az EU-ban és ami mögötte van (2009) című felmérés alapján az EU-n belül Finnországban és Cipruson a legmagasabb a vállalkozói aktivitás (25 %, illetve 19 %). A skála másik végén Belgium, Dánia, Franciaország, Luxemburg, Málta, Szlovákia és Szlovénia áll, 10 % alatti vállalkozási rátákkal. Hazánk a lista közepén helyezkedik el.

A felmérés készítői az okokra is kíváncsiak voltak. 10 európaiból 8 egyetért azzal, hogy az elérhető pénzügyi támogatás hiánya miatt nehéz vállalkozást indítani. A nagy többség (71%) azzal is egyetért, hogy a bonyolult adminisztrációs kötelezettségek miatt problémás a vállalkozásindítás. Érdekes, hogy ennek megítélése nincs összefüggésben azzal, hogy nyugat-európai vagy közép-európai országról van szó, hazánkban például hasonlóan vélekednek az adminisztrációs nehézségekről, mint Németországban.

A felmérést végző szakemberek a kockázatvállalásra való hajlandóságot kulcsfontosságú személyiségjegynek találták a vállalkozóvá válás  szempontjából. A kockázatvállalásra kész európaiak aránya a válaszadók kevesebb mint felétől (Magyarországon és Litvániában 43 %, illetve 46 %) egészen a ciprusi, írországi és romániai 73 %-ig nyúlik. A vállalkozók további fontos vonásaként említették a versenyszellemet, az optimizmust, a leleményességet, a visszautasítás feldolgozásának képességét, a nehéz feladatok elvégzéséhez szükséges találékonyságot és a bizalmat. A vállalkozási kedvet azonban nem lehet varázsütésre megváltoztatni, az oktatásnak, a szakmai szervezeteknek kiemelt felelősségük van a helyzet megoldásában.

Európai szintű megoldások

Az EU a fenti problémák ismeretében indította a Youth@Work programot, elsősorban a fiatalok munkanélküliségi adatainak javítása céljából. Mindennek keretében növelni szeretnék a vállalkozói szektor – különösen a kis- és középvállalkozások – keresletét a fiatalok iránt, egyrészt a közöttük történő kapcsolatfelvétel elősegítésével. Másrészt arra bátorítják a fiatalokat, hogy merjenek vállalkozóvá válni, indítsanak saját üzleti vállalkozást.

A KKV-k a munkaerőpiac kulcsfontosságú munkaadói, általában azonban mégsem ez az első szektor, ahol a fiatalok munka után érdeklődnek.

A KKV-k a munkaerőpiac kulcsfontosságú munkaadói, gyakran mégsem ez az első szektor, ahol a fiatalok munka után érdeklődnek. Hasonlóképpen a KKV-k sem igyekeznek fiatalokat alkalmazni, hivatkozva azok tapasztalathiányára. Így azonban a potenciális tehetségek széles köréből zárják ki magukat. A Youth@Work összehozza a KKV-kat és a fiatal álláskeresőket, bátorítva őket gondolkodásmódjuk megváltoztatására, emellett a kezdeményezés arra is ösztönzi a fiatalokat, hogy üzleti vállalkozás indításával teremtsék meg saját munkahelyüket. Állásbörzéken  szerveznek gyakorlati foglalkozásokat EU-szerte olyan témákban, mint a kapcsolatépítés-kapcsolatszervezés (networking), mentorálás, munkaerőtoborzás. Sikeres példákat mutatnak be, hasznos tanácsokkal látják el az érdeklődőket.

Mozgásban az ifjúság

A Mozgásban az ifjúság (Youth on the Move) kezdeményezés célja Európa képzési rendszereinek erősítése és a fiatalok munkaerőpiaci belépésének támogatása. A program egyik eszköze a tagállamok oktatási és képzési reformjának támogatása annak érdekében, hogy az a munkaadók igényeihez jobban igazodjon és vonzó legyen a fiatalok számára. Ezen túlmenően támogatják a diákok és fiatal munkavállalók külföldi tapasztalatszerzését is. Nem utolsó sorban pedig az EU e programon keresztül is bátorítja a tagállamokat arra, hogy vezessenek be a fiatalkori munkanélküliség csökkentését célzó intézkedéseket, és hatékonyabban támogassák a fiatal álláskeresőket.

További információ: http://ec.europa.eu/youthonthemove/