Egyre több olyan cég van itthon is – a sikeresek meg szinte mind ilyenek – akik a munkatársaik tudásából és közös alkotóképességéből teremtenek értéket.

 

Ha megnézzük az utóbbi évek magyar üzleti sikertörténeteit a világpiacon, szinte minden esetben erről van szó. Scott Belsky, a kreatív szakembereket és ügyfeleiket összehozó szakmai platform, a Behance Network alapítója Megvalósítás című könyvében azt feszegeti, hogy miképp válnak valóra egyes ötletek, míg mások elpárolognak. Szerinte az ötletnek csak 1% szerepe van, a fennmaradó 99% megvalósítás. A könyv foglalkozik a szervezéssel, a végrehajtással, a közösségépítéssel, valamint a kreatív szakemberek vezetésével kapcsolatos tudnivalókkal. Ez utóbbi fejezetben javasolja a szerző Diego Rodriguezre, az IDEO nevű híres design és innovációs tanácsadó cég társtulajdonosára hivatkozva, hogy vegyünk fel T-típusú embereket.

 

Kölcsönös tisztelet, hatékony szakmai munka

Először tavaly hallottam ezt a koncepciót Mészáros Dávidtól, az Arkon Zrt. tulajdonosától. Már akkor megtetszett a gondolat, de csak az ünnepek alatt jutottam hozzá, hogy elolvassam a könyvet. A T betű vízszintes vonala arra utal, mennyire széles körűek az ember tapasztalatai, a függőleges pedig arra, hogy mennyire mély ismeretei vannak egy bizonyos területen. Diego Rodriguez elképzelései szerint a kreatív csapatok tagjainak (és itt természetesen nem csak a formatervezőkre gondolunk, hanem mindenféle más alkotó szakmákra) “rendelkezniük kell általános, széles körű ismeretekkel, mert ez kedvez az együttműködésnek, ugyanakkor kellő mélységű szaktudással is kell rendelkezniük egy-egy konkrét területen. (…) A T-típusukból álló csapatnak megvan az az előnye, hogy mindenki szót ért mindenkivel, nincsenek határok, ugyanakkor mindenki szakértő a maga szakterületén.” Az IDEO sikerét leginkább annak tulajdonítja, hogy  “olyan vállalati kultúrát teremtettek meg, amelyben az embereik kölcsönösen tisztelik egymást, ugyanakkor kiemelkedőt akarnak alkotni saját területükön.”

 

Egy alagútban ritkán születik kreatív gondolat

Véleményem szerint ez a megközelítés kifejezetten ritka. Több mint egy évtizedet töltöttem olyan közegben, ahol lehetőségem nyílt rálátni kiválasztási döntésekre és folyamatokra. Feltételezem, hogy markáns és általános elmozdulás azóta sem történt a vállalatok körében. Alapvetően az adott területhez értő szakembereket próbálnak felvenni. Nem sok helyen hallottam arról, hogy a kiválasztási folyamatban arra törekednének, hogy felmérjék a jelölt szélesebb körű tájékozottságát és érdeklődését. Pedig a kreatív gondolatok ritkán születnek egy alagútban, és a megvalósuláshoz szinte mindig több embernek kell összeadni tudományát, tehetségét és elkötelezettségét. Ha már három mérnök is töri a fejét egy probléma megoldásán, lehet, hogy többet érnek egy hárfaművész bevonásával, mint egy negyedik mérnökkel.

Ahogy ezt leírtam, rögtön eszembe is jutott egy másik pozitív példa: egyik pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó ügyfelemnél is ezzel a logikával fejlesztik az embereket. Arra sarkallják a juniorokat és a tanácsadókat is, hogy a pályázati lehetőségek minél szélesebb körével ismerkedjenek meg, és ezzel párhuzamosan bizonyos kiírásoknak váljanak a specialistájává. Így egyszerre tud megvalósulni a profi hozzáértés kialakulása és a rugalmasság, nem alakulnak ki szervezeten belüli átjárhatatlan silók és sokkal gördülékenyebb az együttműködés és a problémamegoldás.

Megfontolandó tehát, hogy mind a kiválasztásnál, mind a fejlesztésnél igyekezzünk a tudásszervezetekben növelni a T-típusú emberek arányát, mert jót tesz az alkotásnak és az együttműködésnek egyaránt.

 

Forrás: http://tudatosvezetes.blogspot.hu